Csőtörése van? Ezzel mindenképpen érdemes tisztában lenni

Amikor csőtörésünk van, rögtön a legrosszabbra gondolunk. A vízszerelő majd jön, felforgatja az egész kertet, szétveri a csempét a fürdőben, vagy a falat a szobában, majd végül közli, hogy sajnos nem találta meg a problémát.

Ijesztő, ugye?

A jó hír, hogy ennek nem kell így lennie. Vannak megoldások, a következőkben összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat a csőtörésekről, és arról, hogyan lehet azokat megtalálni bontás és felfordulás nélkül.

Hol és hogyan alakulnak ki csőtörések az épületen belül?

Beltéri csőtörések

Igazából minden olyan csőben kialakulhat csőtörés, vagy vízszivárgás, amiben víz- vagy szennyvíz van vezetve. Ezek gyakorlatilag a hideg és meleg víz, a központi vagy a távfűtési rendszer csövei (azaz a nyomás alatt lévő csövek), valamint a szennyvíz elvezetéséhez használt vezetékek (pl. lefolyó).

A csatorna- vagy lefolyóvezetékek esetében általában az elöregedés következtében kialakult korrózió, rozsdásodás okoz sérüléseket a csövek felületén, amiken keresztül eleinte lassan, majd idővel a rések tágulásának következtében egyre gyorsabban, egyre több víz folyik ki.

Ezek a vezetékek tipikusan a mosdóban, fürdőben vagy a konyhában, a falba süllyesztve vannak vezetve, így szivárgás esetén a kifolyt víz áztatni kezdi a mennyezetet, az oldalsó falakat, később szemmel is jól látható foltot hagyva azokon.

Honnan tudhatjuk, hogy a csatorna, vagy a vízvezeték hibásodott meg?

Mivel mindkét vezeték általában a falban fut, ránézésre ezt nehéz megállapítani. Egy egyszerű módszerrel azonban a lefolyóvezeték meghibásodása kizárható. Amikor a fal nedvesedése már jól látható, a nedvesedett felületet rajzoljuk körbe, majd egy ideig ne használjuk a vizet, így nem fog keletkezni lefolyt víz.

Ha a folt mérete növekszik, akkor jó eséllyel a vízvezetékkel van probléma. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogyha például a folt a plafonon van, és van fölső szomszéd, akkor elképzelhető, hogy a meghibásodás nála, vagy a két szint között van. Ilyenkor érdemes őt is bevonni a tesztelésbe.

Mi a helyzet a víz és fűtéscsövekkel?

Víz és fűtési rendszer csőtörés vizsgálata

A fűtési rendszer csöveit általában falon kívül vezetik, ám padlófűtés, vagy központi fűtés, cirkó esetén bizonyos részek a falakban, vagy a padlóburkolatok alatt kerülnek elhelyezésre. A padlófűtés szivárgását jelzi, ha a kazán elveszti a nyomást, a fűtési rendszerbe a vizet gyakran újra kell tölteni.

A vízvezeték rendszer szivárgására a falakon, plafonon és a burkolatokon megjelenő foltokon kívül, a megnövekedett vízszámla, vagy a vízóra „pörgése” utalhat. A vízórán található egy kis kerék, ami az átfolyó vízmennyiséget méri. Zárjuk el az összes csapot és fogyasztót, és amennyiben ez a kis kerék továbbra is forog, akkor minden bizonnyal valahol szivárgás van.

Hogyan található meg a rejtett csőtörés bontás nélkül?

Csőtörés bemérése műszerekkel

Sajnos még azokban az esetekben sem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan hol van a hibás csőszakasz, amikor annak jeleit szabad szemmel is jól látjuk – azaz vizesedik a fal, plafon vagy a padló. A burkolatok alatt, mögött futó csövekből kifolyt víz sokszor utat talál magának a burkolat rétegei között, szétterül, elfolyik. Az aljzatbeton alulról általában zárt réteget ad, így párologni csak a szoba felé, a falakon keresztül fog tudni, azon így kialakult vizes foltokon keresztül.

Ezek a foltok azonban akár több méterre is lehetnek a tényleges meghibásodástól, így mielőtt bontásba kezdenénk, érdemes a csőtörés helyének meghatározását műszeres vizsgálat segítségével elvégeztetni.

És ez hogyan történik?

Egy jól felszerelt – a rejtett csőtörésekre felkutatására specializálódott – szakember több különböző eszközzel is rendelkezik, amik az ilyen esetekben segíthetnek.

A meleg vizes, vagy fűtési rendszerek vizsgálatához hőkamerát szoktak használni, ami képes kimutatni a környezet hőfokától eltérő hőmérsékletű részeket – amik egy szivárgás esetén lényegében a problémás részt jelentik.

Az akusztikus és korrelációs berendezések a kiszökő víz által keltett zajt képesek mérni. Általában a folyamatos, jelentősebb elfolyásokat lehet ezekkel a módszerrel jól mérni, zajos környezetben azonban csökken a hatékonyságuk.

A zárt, alacsony vízveszteséggel járó (ami az akusztikus módszereknek nem kedvez – nehezen hallható) csőtörésekhez jól alkalmazható, az ún. jelzőgázos bemérés. A módszer lényege, hogy a vizsgált csőszakaszt egy megfelelő ponton keresztül egy speciális – a környezetre ártalmatlan - jelzőgázzal töltik fel, majd egy - a gáz koncentrációját mérő - műszerrel azt a felszín fölött megmérik. Ahol a műszer a legnagyobb koncentrációt mutatja, ott van a csőtörés.

Ötrétegű csövek, valamint az aszfaltos felszín esetén azonban a jelzőgáz pontossága jelentősen csökkenhet.

Érdemes még megemlíteni a különböző nedvességmérő műszereket, amik képeset a burkolatok alatt, valamint a falban is érzékelni a nedvességet akkor is, ha az szabad szemmel nem észrevehető.

A különböző csatornákat és csöveket lehetőség van belülről is feltérképezni, ún. száloptikás csatornakamerák segítségével. A szakember a lefolyó, vagy csővezetékbe egy vékony csövet vezet be, aminek a végén egy apró kamera található. A kamera által közvetített képet egy LCD kijelzőn lehet követni, az elkészült felvételek alapján a szakember meg tudja állapítani a sérülés helyét.

Mit lehet tenni a beázott falakkal és burkolatokkal?

Ötrétegű csövek, valamint az aszfaltos felszín esetén azonban a jelzőgáz pontossága jelentősen csökkenhet.

Páramentesítés csőtörés után

Függetlenül attól, hogy saját ingatlanunkon belül volt-e a csőtörés, ami a beázást okozta, vagy épp a szomszédnál és ő áztatta el a plafont vagy a falakat, a cél mindenképpen az, hogy az ázott felületeket mihamarabb kiszárítsuk, és a helyreállítást megkezdjük.

A nedves falak csak a belső tér felé tudnak szellőzni, így növelik a levegő páratartamát, ráadásul több betegség kialakulását is elősegíthetik, mint pl. reuma, asztma vagy allergia. Egy felújítás során (betonozás, falazás, festés), vagy beázás következtében rengeteg víz jut be a belső térbe, ami magától akár hónapokig is eltarthat, mire el tud párologni, a falak ki tudnak száradni.

Ennek felgyorsítására érdemes lehet egy modern, szárító- és páramentesítő gépet használni. A nagy teljesítményű, ipari szárítógépek használatával a száradási idő akár tizedére is csökkenthető. A megfelelő gép kiválasztásakor általában a helyiség méretét, a vizesedés okát, valamint a rendelkezésre álló száradási időt szokták számba venni.

Budapest területén egyébként van lehetőség ilyen gépeket bérelni is, érdemes lehet páraelszívó bérlésére keresni.