Rogán Antal szerint szükség van új médiatörvényre, ami a felelősségre helyezné a hangsúlyt.


A nyári ülésszak utolsó előtti napján a parlamentben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a fideszes Rogán Antal arról beszélt, hogy három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.

A javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint az internetes orgánumokra. Rogán hangsúlyozta, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza. Az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekednek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. A válaszadás jogával kapcsolatban korábbi javaslatukat, mely a véleménnyel szemben is lehetőséget biztosítana a válaszadásra módosították, az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.

Rogán Antal elmondta azt is, az újságírók védelméről szóló passzusok lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíró védelmet kapjon és ne kelljen felfedni információforrását, valamint kitért a szerkesztői szabadság védelmére is, mely védelmet nyújtana a szerkesztőségeknek a tulajdonosokkal szemben. A képviselő hangsúlyozta , hogy mindenképpen szükség van új médiatörvényre, mert a jelenlegiről az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem működik.

forrás: Kreatív online, MTI

Meglepően gyors munkába állás, a kapcsolati tőke használata és stabil munkaviszony - többek között ezek az ismérvek jellemzik a magyar frissdiplomások elhelyezkedését a munkaerőpiacon. Mindez az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009-2010 elnevezésű kutatási program egyik felmérésének előzetes adataiból derült ki. A vizsgálatban csaknem ötezer, 2007-ben végzett hallgatót kérdeztek meg a diplomázásuk óta eltelt időszakról, egészen pontosan arról, hogy azóta hogyan alakult karrierjük, pályájuk.

A diploma nem a startmező, inkább egy állomás

Az általános elképzelés szerint a frissen diplomázottak az iskolapadból kikerülve „kilépnek az életbe", ahol megszerzett tudásukat a munkaerőpiacon hasznosíthatják, mérettethetik meg. A felmérés szerint azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb képet mutat. Az adatok azt mutatják ugyanis, hogy a diplomát szerző fiatalok jelentős részének már volt valamilyen munkatapasztalata, amikor átvette oklevelét, 40 százalékuk konkrétan dolgozott is államvizsgája időszakában. Ez az eredmény persze a végzettek teljes körére vonatkozik, magában foglalva a jellemzően munka mellett tanuló levelező, esti, távoktatásos munkarendben diplomázókat is. A megkérdezettek kétharmadát kitevő nappali tagozatosok között a diplomázáskor dolgozók aránya 16,4 százaléknyira tehető.

A frissen végzettek életpályáján a felsőfokú oklevél megszerzése már nem feltétlenül működik valami új életszakasz kezdeteként. A felsőoktatás és a munka világa a hallgatók életpályáján is egyre inkább összecsúszik, folyamatos átmenetet alkotva.

A munkába állás aránya bíztató - olykor meglepően az

A munkaügyi statisztikák alapján az elmúlt években romlott a frissdiplomások foglalkoztatási helyzete, azonban a tömeges diplomás munkanélküliségről szóló rémhíreknek ellentmondani látszik, hogy a végzetteknek mindössze 1,7 százaléka nem talált munkát 2007-es diplomázása óta folyamatos munkakeresés ellenére sem.

A megkérdezett végzettek negyven százaléka - mint ahogy korábban említettük - már munkában állt oklevele átvételekor, több mint fele (53 százaléka) pedig a diploma megszerzése után keresett és talált is állást. Ez utóbbi csoport tagjai átlagosan 3,6 hónapot töltöttek munkakereséssel, ennyi tehát az az idő, ami a diplomázás és az állásszerzés között átlagosan eltelt. E frissdiplomás álláskereső réteg több mint egyharmada (35,4 százaléka) már az első hónapban - lényegében rögtön diplomázás után - munkába állhatott. További 19 százalékuk kettő, majd 17 százalékuk három hónap alatt talált munkát. A friss diplomával állást keresők alig egynegyedének kellett tehát négy vagy több hónapot várni a munkába lépésre.

A diplomázás után átlagosnak tekinthetó 3,6 hónapos álláskeresési időszak az egyes szakterületeken nem nyúlik egyformán hosszúra. A felmérés egyik meglepő megállapítása, hogy a bölcsész és jogi diplomák túltermeléséról szóló vészjelzések ellenére e két képzési terület végzettjei az átlagosnál gyorsabban „kelnek el" a munkaerőpiacon.Az orvos- és egészségtudományi, valamint a gazdaságtudományi képzési területek állást kereső diplomásai is hamarabb találnak állást az átlagnál (előbbi esetében nyilván a rezidensi rendszer becsatornázási funkciója is érvényesül). Az átlagosnál hosszabb időbe telik az elhelyezkedés a természettudományi, a pedagógiai és társadalomtudományi végzettségűek esetében.

Forrás: Felvi.hu

Kilenc magyar nagyvállalat került be az idei European Business Awards döntőjébe. A verseny azokat a cégeket ismeri el, amelyek élen járnak az innováció, a kiváló üzleti gyakorlat és a fenntarthatóság területén.

Több mint tízezer pályázó közül 28 európai ország közel négyszáz vállalata került a negyedik évében járó European Business Awards 2010 döntőjébe. Az összes ország közül Magyarországon van a legkevesebb döntős: kilenc vállalat maradt versenyben.

A HBSC bank által szponzorált versenyen nyolc kategóriában osztanak ki díjat, a legjobbakat pedig Ruban d’Honneur díjjal is kitüntetik. Azt, hogy a döntős vállalatok közül a győztesek melyik kategóriában kapnak elismerést, a zsűri az elbírálás során dönti el. A magyarok közül a Holcim mindenesetre a vállalati fenntarthatóság kategóriájában számít elismerésre.

A verseny utolsó fordulójában Magyarországot képviselő vállalatok:

* ATOLL Technologies
* Dreher Sörgyárak
* Ericsson Magyarország
* Holcim Hungária
* Invitel International
* Magyar Posta
* Magyar Telekom
* Oppenheim
* 4D Soft Software Development

Az európai üzleti díj és a Ruban d’Honneur idei győzteseit július 29-én hirdetik ki a szervezők, a díjakat pedig egy párizsi gálán, november 16-án adják át.

Forrás: Kreatív Online

Technológia szakértőkkel készített kutatás eredményei szerint a napjainkban közösségi online felületeken aktív fiatalok életük végéig az internetes információcsere hívei maradnak. Koruk előrehaladtával talán változik majd a megosztott információk tartalma, de a digitális információcsere lehetőségéről nem fognak lemondani.

Mindig is online marad

A Pew Internet & American Life Project által készített felmérés szerint a millenniumi generáció, azaz a már az internet világában született, ma még 20 év alatti fiatalok várhatóan életük végéig ragaszkodni fognak az online közösségi oldalakon való jelenléthez. A felmérés során megkérdezett technológiai szakértők és iparági érdekeltek bő kétharmada látja ugyanis úgy, hogy 2020-ra a mai fiatal generáció tagjai meg fogják tartani azon szokásaikat, hogy a közösségi portálokon információk széles skáláját teszik közzé önmagukról és osztják meg ezeket ismerőseikkel, annak érdekében, hogy kapcsolati tőkéjük megmaradjon. Az egyetértők szerint a mai fiatalok idősebben, érettebben és családosan sem vesztik majd el a közösségi felületek iránti lelkesedésüket.

Már most is tapasztalják az előnyöket

A felmérés során megkérdezett szakemberek többsége úgy vélte, a személyes információk megosztása az online közösségi felületeken számos szociális előnnyel járhat: meglévő kapcsolatokat erősít, sőt újakat teremt, növeli a reputációt és segít bizonyos problémák megoldásában. A szakértők szerint a millenniumi generáció tagjai már most is tapasztalják ezeket az előnyöket, éppen azért a következő évtizedben sem fognak lemondani ezek kihasználásának lehetőségéről.

A támogató vélemények szerint az aktív internethasználók újradefiniálják a magán és a közös fogalmát, így meglehet, hogy a mai fiatalok idősebb korukban más jellegű információkat fognak közzétenni magukról, de az életkori változások nem fogják megszüntetni az információcsere iránti igényüket. A szakértők úgy látják, hogy már most is élnek olyan normák a fiatalok körében, amelyek a személyes információk online megosztását jutalmazzák. Mindezek mellett azért remélik, hogy a társadalom hosszú távon megbocsátja majd az online felületeken nyilvánosságra hozott ifjúkori botlásokat.

Szakma, család, gyerekek

A kutatás során kérdezett másik állítással, amely szerint a fiatalok ki fognak nőni az online hálózatokból, és az életkori változásokkal párhuzamosan új érdeklődési irányba fordulnak majd, a szakértők 29, a szakértőket és iparági érintetteket egyaránt tartalmazó minta 28 százaléka értett egyet.

A millenniumi generáció lelkesedésvesztésével egyet értő szakértők érvelése szerint az alapvető életkori változások mindenképpen hatással lesznek a mai fiatalok magatartására. Meglátásuk szerint az érdeklődésüket vissza fogják fogni, mikor elkezdenek attól tartani, hogy online közösségi életük hatással lehet szakmai megítélésükre, amikor komolyra fordul a párkapcsolatuk, vagy amikor megszületnek a gyerekeik. Mindemellett pedig hangsúlyozzák, idősebb korban a természetes életkori változások miatt lényegesen kevesebb idő jut az online felületeken történő posztolásra.

Forrás: ELTE TÁTK Hírlevél

A JP Morgan és a Harris felmérése szerint nem igazán foglalkoztatja a fiatalokat időskori megélhetésük - közölte a Napi Gazdaság.

Az 50 év feletti válaszadók kétszer olyan súlyosnak érzékelték az időskori anyagi biztonsághoz kapcsolódó kérdéseket, mint a harminc alattiak. Míg az 50 évnél idősebbek 47 százaléka aggódik azért, hogy tovább kell dolgoznia a nyugdíjba vonulása előtt, mint tervezte, ez az arány a 30 év alattiaknál csupán 24 százalék. Az államtól várható ellátással kapcsolatban a megkérdezettek mindössze 22 százaléka fogalmaz meg kételyeket 30 éves kor alatt, míg ugyanez az arány 50 felett csaknem duplája.

Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója szerint azért lenne érdemes már fiatalon ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert sokkal nagyobb áldozatok árán lehet csak az 50 éves korban megkezdett anyagi felkészülés esetén biztosítani a nyugodt nyugdíjaséveket, mint ha az öngondoskodás legkésőbb 30-35 évesen már elkezdődne.


Forrás: www.hrportal.hu

A 2 milliárd éves árbevétel alatti magyar vállalkozások várakozásait 2004 óta jelző mutató második alkalommal törte át a nulla szintet.

Tovább javultak a mikro-, kis- és középvállalkozások elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásai. A piac hangulatát mérő K&H kkv bizalmi index értéke 10 pontos emelkedést követően hatéves rekord szintre emelkedett, és jelenleg 6 ponton áll. Az index értékének emelkedését leginkább a vállalkozásbarát gazdaságpolitikára és a közterhek csökkenésére irányuló pozitív várakozások eredményezték - mondja Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A társasági adókulcs csökkentése, a kkv-kat terhelő úgynevezett kis adók egy részének eltörlése, a beruházások során szükséges engedélyezési eljárások egyszerűsítése, valamint az uniós kkv pályázati lehetőségek javítása egyértelműen a mutató emelkedését vonja maga után.

A K&H kkv bizalmi index és a GfK komplex fogyasztói index alakulása

A bizalmi index-el kapcsolatos kutatás során megkérdezett 700 cégvezető 63%-a számít a közeljövőben vállalkozásbarát gazdaságpolitikára - az előző negyedévben a válaszadók kevesebb, mint fele gondolta ugyanezt. Ezzel összecseng az is, hogy a cégvezetők közel fele (48%) várja a vállalkozását érintő közterhek csökkenését, míg negyedük stagnálásra számít, és csupán 16%-uk számít azok növekedésére.

A megkérdezett cégvezetők pozitívan ítélik meg vállalkozásuk várt pénzügyeit is, hiszen a vállalkozások 77%-a növekvő árbevételt prognosztizál. Az elkövetkezendő egy évben átlagosan 6,6%-os árbevétel bővülést és 4,5%-os nyereségnövekedést terveznek a hazai kkv-k.

Forrás: marketinginfo.hu

Laufer Tamás július 1-jén az IVSZ és az NHH közös szervezésű konferenciáján hangsúlyozta, hogy az IVSZ az informatikai, telekommunikációs és elektronikai gyártással foglalkozó vállalatok érdekképviseleti szervezeteként egy olyan konvergens iparágat képvisel, melynek vállalkozásai 4000 milliárd forintot meghaladó az éves árbevételükkel a GDP több mint 15%-át teszik ki.

Az informatika elengedhetetlen a gazdaság talpra állításához, de hatással van a társadalom erkölcsi rendszerének fejlődésére, a családok és idős emberek biztonságára, a képzés színvonalára, foglalkoztatottság növekedésére, bürokrácia csökkentésére. Az IVSZ ezeken a területeken is segítséget nyújt a civil társadalom részéről, annak egy meghatározó szegmensét képviselve.
A konvergencia szerepét a FIDESZ hangsúlyozottan felismerte és ezért még a választások előtt a FIDESZ és az IVSZ közös nyilatkozatot adott ki. E nyilatkozat első része egy visszatekintés volt, mely megállapította, hogy a kormány az elmúlt időszakban kevésbé ösztönözte az infokommunkációs iparág fejlődését, kis mértékben és alapvetően sikertelenül támogatta a KKV-k fejlődését.

Az infokommunkációs iparág mérlege 2010-ben:
• Nincs annyi mérnökünk, mint amennyire szükség lenne!
• A K+F a fél százalékot nem éri el a nemzeti össztermék viszonylatában!
• A stratégiai források nem a hazai ipar, az innováció irányába mentek!
• Az informatikai jellegű kiadások az infrastruktúráról szólnak és nem a tartalomról.
• Digitálisan kettészakadtunk.
• A sikertelen programok között az infokommunikáció is komoly szerepet kapott. (Csak egy példa: a közháló program és az EKG néven ismert kormányzati gerinchálózatra annyi pénz költöttek, hogy ebből a közbeszéd tárgyává lett NDK-t már 4 éve megépíthették volna. Vagy ahelyett, hogy 8 éve használnánk az elektronikus közbeszerzési rendszert, a 143-as típusú beszerzések országa lettünk.)

A FIDESZ-IVSZ Nyilatkozat második része megerősítette, hogy az új kormány mindezt megváltoztatja, így létrejöhet egy igazi együtt gondolkodás és együtt cselekvés a kormány és a civil szféra között.

Sikeres programokra és sikeres hazai vállalkozásokra van szükségünk. Fontosak a példák és példaképek. Az iparágnak szüksége van a kormánya támogatására, az eredményes kormányzásnak pedig építenie kell iparágunk lehetőségeire.

IVSZ sajtóközlemény

Nagyobb számban egy évvel ezelőtt kerültek ki a munkaerőpiacra az első BSc/BA diplomás pályakezdők, akik hat félév alatt szerezték meg alapdiplomájukat. Mit tud az álláspiac erről a diplomáról? Mennyire él még a munkaadókban a főiskola-egyetem osztás? Milyen pozícióra jó a BSc, és mire kell a külön felvételi vizsgával és plusz két éves tanulással járó MSc-diploma?

Teljes erővel 2006-ban indult el az EU által kidolgozott és egységesített bolognai rendszerű képzés a magyar felsőoktatásban, ami megszüntette a hagyományos egyetemi-főiskolai felosztást. Korábban az egyetemre jelentkezők 5, a főiskolára bejutottak 3-4 év után szerezhettek egyetemi illetve főiskolai diplomát. Az új, "többciklusú" rendszerben előbb - néhány szak kivételével - mindenki alapdiplomát (BSc/BA) szerezhet három év alatt, majd egy következő felvételi után lehet nekifutni a további két éves mesterképzésnek (MA/Msc).


Továbbra is egyetem-főiskola felosztás

"A munkáltatók többsége még mindig a régi, főiskolai-egyetemi rendszerben gondolkodik" - tudtuk meg Vidéki Klárától, a Profipower munkaerő-közvetítő tanácsadójától. "A megrendelőink kérései alapján azt mondhatom, hogy a munkáltatók még nincsenek tisztában azzal, hogy van-e, illetve mekkora különbség van a BSc és a MSc diploma között. Inkább csak azt jelölik meg a cégek, hogy "főiskolai- vagy egyetemi végzettség" szükséges a pozíció betöltéséhez. A pénzügyi területre igaz lehet, hogy ott konkrét szakirányt, vagy iskolát várnak el egy-egy pozíciót illetően. Kimondottan egyetemi szintű diploma csak néhány keresésnél - például mérnöki terülteken; speciális pénzügyi keresésnél, közép-, illetve felsővezetői szinten - elvárt. Akár mester, akár alapképzésen végzett valaki, a diploma megszerzése után mindenképpen pályakezdőnek számít" - mondta Vidéki Klára.
Hasonlóképpen látja a céges reakciókat Forgó Melinda, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Karrierközpontjának vezetője. "A munkaerőpiac egyelőre nem tudja kalibrálni, hogy a mi a különbség két diploma között. Angliában, ahol már régebben bevezették ezt a rendszert már megszokták a munkáltatók ezeket a típusú diplomákat. Ott a legtöbb álláshirdetésben meghatározzák, hogy milyen szintű végzettséggel rendelkező pályázókat várnak."

Fontosabb a szakmai gyakorlat és a személyiség

A diploma típusánál vannak fontosabb tényezők is - teszi hozzá a Kelly Services személyzeti tanácsadó képviselője. "Mivel a rendszer új, leginkább pályakezdők rendelkeznek BSc diplomával, az ő esetükben pedig sokkal inkább számít a szakmai gyakorlat, releváns tapasztalat, az, hogy mit csináltak az egyetemi évek alatt, a személyiség, nyelvtudás, egyéb készségek megléte" - jegyzi meg Polner Judit értékesítési és marketing menedzser "Ráadásul a BSc-seknél mindig ott van második lehetőségként az MSc képzés, azaz nem keserednek el annyira, ha esetleg nem találnak gyorsan munkát. "Ugyanakkor azt látjuk, sokszor bizonytalanok abban, hogy valóban szükségük van-e az msc képzés elvégzésére."
"A keresett pozíciók nagy részének betöltéséhez bármelyik diploma megfelel. Speciálisabb tudást igénylő munkákhoz, mint például kutatói munka, az MSc diploma preferált, de itt sokszor már a doktori fokozat - a PhD - is elvárásként jelentkezik. Az üzleti életben pedig az MBA képzés jelenik meg jelentős előnyként, de ez is nyilván csak a nagyobb tapasztalatot igénylő pozíciók esetében számít, nem a pályakezdőknél. A kezdő fizetésekben nem jelent különbséget az, hogy valakinek alap-, vagy mesterképzéses diplomája van" - mondta Polner Judit.

Mérnököknél jó a mesterdiploma

Szőllőssy Gábor, a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára elmondta, hogy a mérnöki pozíciók esetében sok be sem tölthető a magasabb szintű, msc diploma nélkül. "A Magyar Mérnöki Kamara által engedélyezett jogosultságok közül a szakértői és az építéssel kapcsolatos tervellenőri jogosultságoknak minden esetben feltétele az adott szakterületen elérhető legmagasabb - ez általában MSc - végzettség. Az építéssel kapcsolatos tervezési munkákban a tartószerkezeti tervezői jogosultságot csak MSc végzettséggel rendelkező építőmérnökök számára lehet engedélyezni. Ezen felül természetesen számtalan tervezői, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri és egyéb, a kamara engedélyezési körén kívül eső pozíció van, mely BSc végzettséggel is végezhető" - mondta a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára.

Forrás: jobpilot.hu