Vesztes vagy, ha nem vállalkozol semmire!
Ha a legtöbbet hozod ki abból, amid van, az a gazdagság. Ha a legtöbbet hozod ki magadból, az a boldogság.

Bakancslista Program néven, idén több mint 2500 érettségi előtt álló középiskolás diákhoz jutott el az a vállalkozói létet népszerűsítő kezdeményezés, amit az ÉrtékMegörző (ÉRME) Alapítvány hívott életre.

A projekt koordinátorát, Czellár Mónikát faggatom a különlegesnek tűnő vállalkozás hátteréről, tartalmáról.

- Érdekes, beszédes a név: Bakancslista. Honnan az ötlet és mi az üzenete?

A bakancslista szerintem sokaknak ismerősen csenghet, néhány éve bemutatott híres amerikai film címe, mely két öregedő férfiról szól, akik rájönnek, hogy az életük eddig egy unalmas és semmirevaló élet volt. Sok évvel azelőtt egyikük filozófiatanára azt javasolta diákjainak, hogy állítsanak össze egy "bakancslistát", vagyis gyűjtsék össze azokat a dolgokat, amelyeket meg akarnak tenni és tapasztalni az életben, mielőtt feldobják a bakancsot. Ezt az ötletet vettük alapul, és egyben ezzel szerettük volna érzékeltetni, mennyire fontos mindannyiunk életében egy ilyen lista, vagyis a tervezés.

- Mi volt a programotok konkrét célja? Mit kínáltatok a fiatal felnőtt nemzedéknek?

A koncepciónk az volt, hogy a középiskolás korosztály számára test-, azaz élet közelbe vigyük a vállalkozást, a vállalkozói létet, mint alternatívát, és életformát is. Előadásaink és programjaink célja, hogy megértesse a fiatalokkal: az ÉLET-ben a valamire való VÁLLALKOZÁSt nem lehet elkerülni, hiszen az az ember hivatása, hogy teljesítse azt, amiért a világra született. A jelenleg nyilvántartott munkanélküliek közel egyharmada pályakezdő. Pedig a szakmunkás és szakközépiskolát végzett hallgatók jelentős részének van esélye arra, hogy középiskolai tanulmányait befejezve, társas, vagy egyéni vállalkozóként lépjenek be a munkaerőpiacra! Meggyőződésünk, hogy a pályakezdő vállalkozások kezdeti sikertelenségének gyakori oka nem az anyagi tőke, vagy a nem megfelelő szakismeret, hanem a gazdasági, piaci racionalitásokat figyelmen kívül hagyó, vállalkozói szemléletmód hiányából fakad. A vállalkozói létforma, szemléletmód, a vállalkozások speciális adózási, pénzügyi ismereteinek elsajátítása így mind a diákok, mind az iskolák részéről is egyre nagyobb igényként jelenik meg. Hazánkban csaknem 1,3 millió gazdasági szervezet, ebből megközelítőleg 710. 000 egyéni vállalkozás és majd 500.000 mikro-, kis- és középvállalkozás működik. A működőképes vállalkozások száma és a piacon betöltött szerepük az egyik legmeghatározóbb eleme egy ország gazdasági potenciáljának. Az oktatási rendszerünkből mégis teljes mértékben hiányoznak a gazdasági szervezetekkel, azok működési elvével, társadalomi, gazdasági szerepével kapcsolatos alapismeretek. Magyarország iskolarendszere még mindig világszínvonalú, ugyanakkor egyre nagyobb lemaradás tapasztalható a gyakorlatias tudás terén! Így nagyon sokan, már pályakezdőként szembesülnek azzal, hogy nem ismerik és ezáltal nem is tudják kihasználni az előttük álló lehetőségeket! A projekt célja tehát, hogy olyan mindenki számára érthető és hasznosítható tudásanyagot tudjunk átadni, mely ismeretek birtokában képesek lesznek megfelelő módon, a piaci törvényszerűségeket figyelembe véve, kiválasztani a vállalkozásuk tárgyát, meghatározni céljait. A projekt segítheti a szakközépiskolát, gimnáziumot végzett hallgatók - a gazdasági, piaci racionalitásokat figyelembe vevő - pályaorientációját is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók a megfelelő elméleti képzés mellett elsősorban olyan gyakorlati ismereteket tudjanak elsajátítani, amit a valós életben is hatékonyan tudnak majd alkalmazni!

- Hogyan épült fel a program, melyek voltak a főbb elemei?

Sokat tanakodtunk, hogyan lehet/ kell a 17, 18 éves fiatalokat egy ilyen témával úgy megszólítani, hogy ne száraz előadás stílusban, hanem interaktív, a véleményükre is építő, elgondolkodtató és természetesen értékrendet is átadó módszertant dolgozzunk ki. Programunk első eleme egy "osztályfőnöki óra" volt. Ezen egy előre kidolgozott tematika szerint, a résztvevő fiatalok interaktív bevonásával igyekeztünk felmérni, hogy a vállalkozás, az üzleti siker, a pénz, az áldozatvállalás mennyire és hogyan foglalkoztatja a fiatalok gondolatait: mennyire van jelen életükben, mekkora szerepet játszik pályaválasztásukban, továbbtanulási döntésükben. Második elemként a középiskola 3. és 4. évfolyamos diákjainak szerveztünk "Szakmától a hivatásig, vagy a hivatástól a szakmáig" címmel workshopot. Ezeken a rendezvényeken több különböző szakterületen tevékenykedő vállalkozó számolt be arról, hogy végzettségük, vagy hozzáállásuk alapján milyen elvi vagy gyakorlati lehetőségek nyíltak/nyílhatnak meg az üzleti vagy vállalkozói élet területén. Végül a program harmadik elemét, - együttműködve egy nemzetközi ifjúsági üzleti programmal - kifejezetten az üzleti és vállalkozási tevékenység vagy életforma iránt érdeklődő tanulók számára hirdettük meg. Ennek keretében a tanulók megismerték a gyakorlatban is az üzleti élet legfontosabb alapfogalmait, feladatait és módszereit.

- Milyen szakemberek, és hányan vettek részt a közös munkában?

Körülbelül harmincan voltak, akik ezt a programot felírták a Bakancslistájukra, nyomokat hagytak, és ezzel a következő generáció fejlődését szolgálták. A szakmák világából szinte nem volt olyan, melyet valaki ne képviselt volna, a tudás átadását, a fiatalok útkeresését pedig pszichológus, karrier-tanácsadó, pedagógus szakértők is segítették. Mindezt összesen 34 iskolában, 83 osztályfőnöki órán, számos szakmák napján összesen 2620 diákhoz tudtuk eljuttatni.

- Milyen volt a program fogadtatása a diákok részéről?

Érdekes volt tapasztalni, hogy számukra láthatóan mennyire szokatlan volt ez a helyzet. Még hogy ők választhatnak, nem mondják meg nekik, mit csináljanak, hova menjenek? Voltak - eleinte kevesebben - akik bátran éltek ezzel a nyitottabb, interaktív helyzettel, voltak, akik nehezebben oldódtak. Egy biztos: Magyarországon ma még nem elterjedt az ilyesfajta módszertan. De azért általában hamar kialakultak a workshop csoportok, és elkezdődhetett a meghitt, sokszor bensőséges hangulatú eszmecsere, beszélgetés. Hadd álljon itt egy egyik diáktól származó visszajelzés: "A gyakorlati tapasztalatok és a konkrét dolgok tényleg hasznosak, kár hogy kevés más ilyen alkalom kínálkozik." -ahogy ő fogalmazott. Ami nekünk talán a leginkább meggyőző volt, hogy sok esetben a szülők jelezték vissza, és köszönték meg az iskolavezetésnek a programot, amiről otthon a fiatal előző este lelkesen beszámolt a szüleinek.

- Ezek szerint a projekt beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De hogyan tovább?

Valóban mi is úgy ítéljük meg, hogy egy hiányt pótló kezdeményezést indítottunk el, és azt tervezzük, hogy itt nem is állunk meg, a munkánkat szeptembertől kiszélesítjük. De addig még előttünk a NYÁR, ami a mi esetünkben bizony sok-sok munkával is telik majd.

Pálfay Erzsébet

<Vissza a címlapra