Mulatozás, vígasság

"Hogy tudtam én is maszkkal arcomon, tréfákat súgni szép hölgyek fülébe!" (Shakespeare: Rómeó és Júlia)

Farsangkor mindenki átváltozhat és - természetesen a törvény keretein belül - bármit megtehet, elég, ha egy álarcot tesz az arca elé, vagy kölcsön veszi valaki ruháját, azaz jelmezbe bújik.

Némely országban igazi hagyománya van már e bálozós időszaknak, mely vízkereszttől hamvazószerdáig tart, és a nagyböjttel ér véget. Maga a farsang szó a húshagyókedd, farsang éjszakája jelentésű német Fastnacht szóból ered, de nem csak ezt az egy kifejezést szoktuk használni. Előszeretettel fordul elő nyelvhasználatunkban a karnevál kifejezés is, mely a középkori latin carnelevare kifejezésből eredeztetett. Ha karnevál kifejezést hallunk, akaratlanul is rögtön két helyszín jut eszünkbe: Rio és a nem is oly távoli olasz városka: Velence, ahol évről-évre lassan már világlátványosságnak számít az álarcok mögé és jelmezekbe bújt emberek felvonulása. Érdekes módon, amíg Velencében már István napkor megkezdődik a farsang, addig Rómában csak szigorúan a hamvazószerdát megelőző 11 napot illetik ezzel a névvel. Spanyolországban pedig Sebestyén napkor, azaz január 20-án veszi kezdetét a mulatság időszaka.

Ahogy megszületett a maszk, úgy született meg a színház is, nem véletlenül tartják Velencében azt, hogy a farsang ideje alatt egész Velence maga a színpad, az álarcosok pedig a szereplők, hiszen ezen időszakban még inkább igaz, hogy: "Színház az egész világ".

Természetesen az, hogy a farsang egybeolvadt a mulatozással és vígasságokkal, nem véletlen, hiszen valójában ez az időszak a tél "temetését" is jelentette, illetve a gonosz elűzését. Ezt, pedig másként nem lehet, csak óriási zajjal. Magyarországon a farsang ünnepkörhöz régóta hozzá tartozik a mohácsi busójárás, amikor is szigorúan csak férfiak, fából faragott busó álarcot ölthetnek magukra, és a várost kereplőkkel járva üldözik el a telet és a gonosz szellemeket.

Ha még inkább körülnézünk a farsangi palettán, talán feltűnik, hogy az elmúlt években már nem csupán a busójárásra akadt igény. Mintha kezdene visszatérni a Lajos korabeli XIV. század, ahol egyáltalán nem a vidéki népszokások voltak a jellemzőek, hanem sokkal inkább a bálok, melyek később egész Európában elterjedtek.

Nálunk az elmúlt 8 évben megrendezésre került az Operaház falai között a Budapesti Operabál, mely nagyon színvonalas, igényes programokkal tarkított esemény. Története 1886. március 2-ig nyúlik vissza, mikor már a köz javára rendeztek összejöveteleket az arisztokrácia és a pénzvilág prominensei, mintául véve az uralkodói udvar hasonló alkalmait. Ekkoriban sokak számára az Operabál egyenlő volt Béccsel, a bécsi zenével, bájjal és az ünnepélyes fesztiválok időtlen osztrák tradíciójával. Bécsi mintára először az első világháborút követően, 1934-ben szervezett újra Operabált az akkori Budapesti Operabarátok Egyesülete, melyen Lehár Ferenc vezényelt. A második világháborút követően ugyan számos rendezvénynek adott otthont az Opera épülete, de közadakozási céllal, saját nehéz anyagi helyzetén segítve, új tradíciót teremtve az 1996-os bál volt az első alkalom.

Az 1996. február 17-én, 62 év szünet után újra megrendezett budapesti Operabál sztárvendége, Monserrat Caballé világhírű szoprán volt, valamint a legjobb magyar operaénekesek tartottak rövid operakoncertet. A színpad és a nézőtér táncparketté alakított hatalmas területe adott helyet a nyitótáncnak, melyet 50 pár elsőbálozó fiatal kezdett el, ezt követte a Palotás, majd az "Alles Walzer". A Gundel Étterem a báltermi páholyokban és más-más nemzeti kultúrát idéző különtermekben kínálta vacsorával a bál vendégeit a Zwack Unicum italkínálatával. A nagy balett-terem francia hangulatát a századforduló chansonjai idézték, más különtermekben szórakozhattak a vendégek jazz zene mellett is, kipróbálhatták szerencséjüket a kaszinóban, volt tombola értékes ajándékokkal és bálkirálynő-választás. A későbbi Operabálok mind e kialakult tradíciót követik.

A 2004. évi Budapesti Operabál február 21-én kerül megrendezésre, vendége Németország lesz. Az est műsorának gerincét német zeneszerzők, Wagner, Weber és Brahms művei alkotják majd. Ismét lesz "Év Hangja verseny", melyen Magyarország operaénekesei közül, egész éves szakmai teljesítés alapján kerül kiválasztásra a győztes. A díszvendégek között üdvözölhettük - ha elfogadják a meghívást - a német kulturális és politikai élet több szereplőjét, köztük Claudia Schiffert, Katerina Wittet, vagy Joshka Fischeret, német külügyminisztert.

Visszatérve Lajos korához, a rendezés joga kezdetben az uralkodóé volt, és a bálokon kizárólag az arisztokrácia kapott helyet. Maga a bálozás, a 19. században vált igazán divatossá, melyet nem csak a tánclépések tettek egyedivé, hanem a megszólaló muzsika is. Nálunk kiemelkedő alakjai voltak e kornak: Erkel Ferenc vagy Bihari János, akik műveikben előszeretettel alkalmazták az igazán magyaros zenei elemeket és ritmusformákat.

Bársony, csipke, szalag, selyem-foulard, batisztmuszlin, és organdil a kor divatját idézik, a férfiak többnyire kék és fekete frakkban jelentek meg, a nők nagyestélyit öltöttek. Az 1835-iki pesti farsangot az asszonyi egyesület báljával kezdték meg, mely álarcosbálként volt hirdetve, de mégis a nők többsége csak báli ruhában jelent meg. A korabeli kritika megállapítása szerint a bálon jelenlevő táncosokon (ez alatta a hölgyeket értettek) semmi új alakú köntös nem volt tapasztalható.

Természetesen a bálokhoz szorosan hozzá tartoztak a meghívók is. Egyik divatos fajta az egyszerű, de azért aranyszegélyes díszítéssel ellátott invitáló volt. Ahogy volt meghívó, úgy volt a hölgyeknek előre elkészített táncrend névjegyerszényük is, mely finom bőrből készült, és a főváros címere díszítette.

Hogy a farsang ne múljon finomságok nélkül sem, álljon itt egy ízletes ital receptje mindazoknak, akik szeretnék e század ízvilágát érezni.

Orange Punch
Hozzávalók:

4 cl barna rum
2 cl Cointreau
6 cl friss narancslé
1 csésze forró tea
(esetleg kevés fahéj)

Elkészítés:

Az alkoholos hozzávalókat felmelegítjük, majd tűzálló füles pohárban felöntjük a forró teával. A kész italt szegfűszeggel megtűzdelt narancskarikával díszítjük.

<Vissza a címlapra