NLP
- út egymáshoz és önmagunkhoz

A romantikus kor hõsei, a realizmus kalandorai, a kiváló vagy a kiválóság látszatát öltõ figurák tudatosan vagy öntudatlanul is ugyanazt a módszert alkalmazták századokon át a társasági, üzleti siker eléréséhez. Amit Shakespeare, Balzac, Tolsztoj drámákban és regényekben megfogalmazott, azt a 70-es évek elején két amerikai pszichológus, Prof. John Grinder és Richard Bandler intenzíven tanulmányozni kezdte.

Az NLP többek között a tanulást helyezi új megvilágításba: hogyan tanulmányozzuk, modellezzük azokat az embereket, akik nagyobb teljesítményre képesek, mint az átlagember. A kiváló képességű emberek sikeres gondolkodási, probléma-megoldási, konfliktuskezelési stb. mintáinak rendszerei - mint gondolkodási és viselkedési "humán software-ek" - természetesen illeszkednek egyedi személyiségünkhöz, és rejtett képességeinket tudatosan alkalmazhatóvá teszik számunkra, növelve személyiségünk erejét és rugalmasságát.

Hogyan tisztelhetjük és értékelhetjük a többi ember világról alkotott képét úgy, hogy közben saját integritásunk is megmaradjon? - Összhang és az empátia alapvető követelmények hozzá. Az összhang a testmozgások és a szavak egymásra hangoltságát jelenti, mindezeken túl a testnyelv és a hangszín tükrözését. A tükrözés az NLP egyik kulcsszava. Nem a másik ember gesztusainak a majmolásáról van szó, hanem a mozdulatok finom követéséről, a légzés összehangolásáról, a hangszínre "hangolásról".
Az összhangteremtés a sikeres kommunikáció és közös nyereség stratégiai bázisa, a kapcsolat megteremtésének, kialakításának és fenntartásának alapja. Az összhang lehetővé teszi, hogy hidat építsünk a másik személyhez, így létrehozzunk néhány kapcsolódási pontot. Ezt megvalósítva viselkedésünket kezdhetjük változtatni, amit a másik valószínűleg követni fog. Így leszünk "igazodókból" vezetőkké.

Az NLP számos modellt, és a modellekre épülő technikákat tartalmaz. Mindegyik sajátossága, hogy a helyzeti viselkedés adott kontextusa és tartalma folyamán történő, jórészt pszichofiziológiai mintázatok megváltozását tartja szem előtt, azaz milyen pszichovegetatív minta mikor, hogyan és mivé változott. A következőkben emeljünk ki néhányat a fontosabb NLP modellek közül:

• Érzékszerveink és gondolkodásunk összefüggése
  A másik ember belső világához, gondolkodási stratégiájához az érzékszervi nyelv felismerése és használata vezet. Ahogy Aldous Huxley rámutatott: érzékszerveink az észlelés kapui. Gondolkodásunk egyik módja, hogy emlékezünk a tapasztalt látványra, hangokra, érzésekre, ízekre és szagokra. Látás, hallás, tapintás, ízlés, szaglás - az információ befogadásának, tárolásának és kódolásának módjai. Az NLP ezek alapján vizuális, auditív, kinesztetikus, olfaktorikus és gusztatrikus reprezentációs rendszereket különböztet meg.
  11-12 éves korra többé-kevésbé minden embernél már világosan kialakul, hogy melyik rendszert létesíti előnyben. Mindez kifejeződik a szóhasználatban.
  Egy fiatal költő versét olvasgatva van, aki lát benne fantáziát, úgy érzi, alaposan körüljárja a témát, a stílusa lehengerlő. Más szerint a hangnem kissé könnyed, netalántán harsány, nem tudja, hogy mit akart az ifjú poéta ezzel a verssel mondani. Kinesztetikus reprezentációs rendszer túlsúlyával rendelkező egyén ezt mondhatná: a vers fontos kérdéseket érintett, és könnyedén felfogható. És így tovább: mindenki úgy fogalmazza meg észrevételeit, amiként gondolkodik: képekben, hangokban, érzésekben…
  Az összhang megteremtéséhez ezeket az érzékszervi észlelésen alapuló szavakat, mellékneveket, határozószókat és igéket a másik személyhez kell igazítani. Ekkor beszélünk igazán egy nyelvet, és a gondolatainkat is olyan módon adjuk elő, ahogy ő gondolkodik azokról.
  Íme néhány példa az érzékeken alapuló szavakra és kifejezésekre:
  Vizuális
  Néz, bemutató, kép, fókusz, képzelet, éleslátás, üres, látszat, perspektíva, tisztáz, illusztrál, szemügyre vesz, napvilágra jön, visszatükröz, sötét, vízió.
  Most már látom. Szemtől szembe. Kiszínezni az életet. Mindent sötét színben lát. Lelki szemei. Üdítő látvány.
  Auditív
  Ritmus, elmond, kérdez, hallható, elnémul, csendes, néma, harmonikus, zeng, szó nélkül hagy, csöng, monoton, hangsúlyoz, kibeszél, kikiált.
  Süket fülekre talál. Szóról szóra. Hallatlan! Harmóniában él. Vigyázz a nyelvedre. Ez nekem kínaiul van. Az egyik fülén be, a másikon ki.
  Kinesztetikus
  Érint, dörzsöl, karcol, elvisel, tart, markol, tapintható, hideg, meleg, érdes, nyomás, megragad, stressz, érzékeny, érdes, feszültség, sima.
  No megállj csak! Vastag a bőre. Érintkezésbe lépni. Kemény fickó. Felszínen mozog. Heves vita. Nem tudlak követni. Tűzbe tenném érted a kezem.
  Olfaktorikus
  Illatos, büdös, áporodott, bűzlik, friss, füstös.
  Itt valami bűzlik. Büdös egy helyzet.
  Gusztatorikus
  Finom, édes, savanyú, zamatos, keserű, ízes, sós, lédús, epés, édes.
  Édes pofa. Keserű pirula. Savanyú a szőlő. Mind a tíz ujját megnyalta utána. (Az "epés", azaz cholerikus személyiségtípusról a Magazin júliusi számában az Enneagrammról szóló cikkben már tettünk említést.)

  
  

• "Beszélő szemek"
  Kommunikáció közben a szemek sajátos törvényszerűségeket mutatnak, melyek utalnak egyfelől a közlés hitelességére, másfelől arra, hogy a személy milyen emlékezeti modalitásból meríti mondanivalóját, valamint milyen stratégiai kódokban gondolkodik az adott témáról. A nézés iránya, a pupilla átmérője és változásai, a pillacsapások gyakorisága, a szem nedvessége olyan pszichofizikai paraméterek, amelyek megfigyelése jelentős az állapot-fiziológiák szempontjából. Végezzünk egy egyszerű kísérletet: kérjük meg egy barátunkat vagy kollegánkat, hogy gondoljon egy szeretett személyre, majd egy antipatikusra. Ezt követően tegyünk fel neki egyszerű kérdéseket, (pl.: Melyik személy a magasabb?; Melyiknek hosszabb a haja?…). Itt a munkatársunk ne válaszoljon szóban, csak gondoljon arra a személyre, amelyre a kérdés áll. A megjelenő vegetatív mintázatból egészen pontosan ki lehet találni, hogy a kérdésünk melyik személyre igaz!
  A szemmozgást figyelve azt is könnyű felismerni, hogy valaki képekben, hangulatokban vagy érzésekben gondolkodik. A legtöbb jobbkezes ember felfelé néz és balra, ha képekre emlékezik. Jobbra és lefelé néz, ha érzéseivel próbál kapcsolatba lépni. Emlékezeti hangoknál a szem vízszintesen balra mozdul el. Az egyenesen előre, "semmibe meredő" szemek szintén vizualizációra utalnak. Ha saját magunkhoz beszélünk, a szemek rendszerint balra lefelé mozdulnak.

  
  

• "Meta-modell"
  Mit jelent valójában egy szó? - Attól függ, kinek! - hangzik az egyetlen helyes válasz. A szavaknak a tapasztalatokhoz és tárgyakhoz rögzült asszociációival adunk értelmet egész életünk során, így amíg például a kenyér szó alatt valószínűleg egyetértünk, addig elvont fogalmakon, mint "szeretet", "szolgálat", "szabadság" éjszakába nyúlóan vitatkoznánk. A "meta-modell" azt tárgyalja, hogyan korlátozza a nyelv a tapasztalást, és hogyan léphetünk túl ezeken a korlátokon.
  Minden kommunikátor számára alapvető fontossággal bír a nyelv pontos használatának képessége. A beszélőben mondandója mindig teljes és egész gondolatként él, ez azonban csak nagyon ritkán fejeződik ki ténylegesen. A rendelkezésünkre álló információból ugyanis a közlés során nagyon sokat kihagyunk, közlendőnket egyszerűsített formában adjuk elő és általánosítunk. Például: Dávid sokat készült a vizsgára, mindent megtanult, de mivel nagyon izgulós, nem tudott felelni a kérdésekre, érezte zavarát, elsüllyedt szégyenében és végül egyest kapott.
  Összehasonlításul: Dávid megbukott.
  A "meta-modell" kérdések segítségével hatékony módot nyújt az információgyűjtésre, a jelentések tisztázására. A kihagyások, általánosítások, torzítások okozta fehér foltok, félreértések félresöpréséhez ilyen kérdések célravezetők:
  Kihagyások:
  Ha a beszélő határozatlan főnevet, igét használ, ha összehasonlít és nem tudjuk mivel, ha véleményt mond, de nem tudjuk, mire alapozza azt, vagy ha névszók használatával megfoghatatlanná teszi mondandóját az alábbi kérdésekkel lehet a megértést könnyíteni:
  Pontosan ki vagy mi?, Mihez képest?, Ki mondja?, Hogyan csinálja?, Ez pontosan hogyan történik?
  Általánosítások:
  Ha valaki a "lehetséges-nem lehetséges", "képes-képtelen", illetve "szabad-nem szabad", "illene", "tilos" szavakat használja, vagy ha csak végletesen tud beszélni, minden feketén-fehéren bemutatva - a "teljesen", "abszolút" stb. kifejezéseket hangoztatva, az ilyen típusú kérdések jöhetnek segítségül:
  Mindig?, Soha?, Mi tart vissza…?, Mi történne, ha megtennéd?
  Torzítások:
  Amikor partnerünk saját tapasztalatait másokra is érvényesíti, előítéletei vannak vagy érthetetlen ok-okozati viszonyokat kreál, célszerű néhány kérdéssel segíteni mondanivalójának egyértelműbbé tételét:
  Hogyan jelenti ez azt?, Honnan tudod?, Mi késztet arra, hogy elhidd?, Miért gondolod, hogy?

  
  

• A "Milton-modell"
  Milton Erickson dolgozta ki ezt a modellt, mely a "meta-modell" inverzeként is értelmezhető: a finoman megválasztott szavakkal nemcsak a felszínen lehet ködösíteni, hanem fátylat lehet vonni a lélek fölé is: hipnózisba, transzba lehet hozni a pácienst. Erickson olyan művészien homályos módon használta a nyelvet, hogy kliensei a számukra megfelelő jelentést hallhatták ki mondataiból. Transzállapotot váltott ki náluk, és ennek segítségével érte el, hogy legyőzzék problémáikat, felfedezzék értékeiket, erőforrásaikat.

  
  

• Szín és képzelet
  A szín, mint az észlelési struktúra része befolyásolja az érzelmeket. Képzeljünk el egy szeretett személyt, és képzeletben színezzük ki, mintha csak a TV képernyőjén élénkítenénk a színeket! Ezt követően menjünk el fekete-fehér irányba! Legtöbb ember számára az eleven, éles színek intenzívebbé teszik az érzelmeket, míg a hamvas, szürke árnyalatok kioltják azokat. Nem csoda, hogy a dokumentumfilmek ma is gyakran fekete-fehér filmre készülnek!

  
  

• Metaprogramok
  Gondoljunk egy vízzel teli pohárra. Ha megisszuk a felét, félig teli lesz, vagy félig üres? Természetesen mindkettő igaz, mivel ez nézőpont kérdése. Az NLP jövőorientált gondolatrendszere azt tisztázza, hogy mit és hogyan kell tenni azért, hogy sikeres legyen az üzleti kommunikáció, szemben a múltbeli esetleges kudarcok latolgatásával. Pozitív megközelítést kínál, azaz tagadó állítások helyett azt helyezi előtérbe, hogy az illető személy pontosan mit és hogyan kíván elérni a siker érdekében.
  Az egyik legfontosabb metaprogram szerint van, aki valahonnan VALAHOVÁ, és van, aki VALAHONNAN valahová tart. A cél: elhagyni valamit, vagy eljutni valahová. Az, hogy valaki VALAHONNAN vagy VALAHOVÁ EMBER, sokat mond arról, hogy milyen a viszonya a világhoz, hogyan lehet őt motiválni.

A fentiekben összefoglaltuk az NLP alapjait és fő gondolatait. Étvágygerjesztőnek. Ma már az emberek többsége törekszik a mély önismeretre, önmaga kiteljesítésére, arra, hogy hasznára, szolgálatára legyen másoknak. A meditáció, tanulás, pszichodráma stb. mellett az NLP is az egyéni fejlődés egyik lehetséges útja.
"Mondd el, és én hallom,
Mutasd meg és megértem,
Hagyd hogy csináljam és én megtanulom"
- így hangzik egy ősi kínai bölcsesség. Az NLP megtanulható könyvekből is, de inkább tapasztalaton alapul. A személyes tapasztalat sokkal nagyobb jelentőségű és hatású, mint az írott szó. Az Egyesült Államokban a nyolcvanas évektől kezdtek elterjedni az NLP gondolkodási modelljére épülő management- és leadership tréningek.
Ez az emberi készségek és képességek új versenyét indította el, ma már az új leadership ismerete és használata jelentős cégeknél a vezetői alkalmazás feltétele. A 80-as évek végére a módszer ismertté vált Nyugat-Európában is, elsősorban Németországban, Franciaországban és Angliában terjed egyre nagyobb mértékben alkalmazása. Számos ismert amerikai és európai management-szakértő ezen modell alapján dolgozik, egyfelől, mint tréner, másfelől, mint coach. Magyarországon az Milton H. Erickson Modell és NLP Tréning center végez különböző képzéseket.
Levélcíme: 1186 Budapest, Margó T. u. 218.
Telefon/Fax: 290-02-38
e-mail: nlphungary@hotmail.com
Ügyvezető igazgató: Dr. Biró Gyula klinikai szakpszichológus nemzetközi képesítésű NLP™-tréner (Certified by Richard Bandler & Society of NLP™)

<Vissza a címlapra