Három bűvös betű?

- MBA képzéseks


Magyarországon is egyre népszerűbb az MBA (Master of Business Administration) üzleti diploma. A képzésbe azonban csak komoly vezetői ambíciókkal érdemes belevágni, pusztán a papírért nem.


Házi dolgozatait rendszeresen prezentálta a cég többi vezetőjének Bodnár Zsigmond, a Westel vezérigazgató-helyettese, mialatt MBA-képzésre járt. "Minden feladatot a saját vállalatomról írtam, statisztikából például az ügyfelek hívási szokásait elemeztem. Volt olyan anyag, amelyet azután a Westelnél is használtunk, mert korábban nem voltak összeszedve a cégnél az információk" - meséli. Bodnár a még a rendszerváltás előtt szerzett közgazdászdiplomáját kívánta felfrissíteni az öt éve végzett angol nyelvű MBA-kurzuson. "A stratégiai tárgyak nyújtották a legtöbbet. Itt értettem meg, hogy a stratégia azt is jelenti, mi mindenre mond nemet egy cég. A makroökonómia pedig a távközlési reguláció közgazdasági alapjait segített megérteni" - számol be tapasztalatairól. Az előmenetelében viszont nem hozott változást a diploma, hiszen tíz éve ugyanebben a pozícióban van.


Új szemszögből

Egyre többen szerzik meg hazánkban is az üzleti másoddiplomák ezen legismertebb típusát. A képzés klasszikus formájában a diplomával, többéves vállalati múlttal és vezetői ambíciókkal rendelkező szakembereket célozza meg. Mint a fenti példa is mutatja, a tananyag a gyakorlatra épül, amibe a hallgató beleviheti saját tapasztalatait. Az MBA "szülőföldje" Amerika, ahol már gyakorlott vállalati vezetők térnek vissza az iskolapadba, hogy kiegészítsék, új szemszögből rendezzék tudásukat, saját területükön kívül a vállalat egészének működésével is megismerkedjenek, s nem utolsósorban kapcsolatokat építsenek. Pár éve még biztos karriert jelentett, ha valakinek a névjegyén ott díszelgett a három betű. A jelentkezést fontolgató akár "megtérülési mutatót" is számolhatott az internet segítségével, ami megmutatja, hogy az ő iparágában és beosztásában valamelyik iskola képzése - s az akár több tízezer dolláros tandíj - hány év alatt térül meg. Ma már az MBA az Egyesült Államokban sem varázsszer, s még kevésbé az Magyarországon. Az MBA-nek nálunk nincsenek meg a hagyományai, s noha már tíz hazai intézmény kínál ilyen képzést, ez sokszor egészen mást jelent, mint Amerikában.


A hazai kurzusok két csoportba oszthatók: a nagy egyetemek gazdasági karai általában magyar nyelvű oktatást és hazánkban akkreditált diplomát nyújtanak, míg a business schoolok angolul oktatnak egy külföldi partneregyetem programja alapján, és ez utóbbi bizonyítványát kapják meg a végzettek (az intézményekről lásd a táblázatot a 46-47. oldalon). Míg a hazai egyetemeken működő kurzusok a szilárd elméleti megalapozást, és a mögöttük álló intézmény tapasztalt oktatógárdáját szokták előnynek felhozni, az üzleti iskolák az angol nyelv prioritására és a nemzetközi diploma rangjára hivatkoznak.


Ha valaki MBA-tanulmányokon töri a fejét, érdemes előre tájékozódni a szóba jövő iskolákról: milyen tárgyakat, milyen tananyagból tanítanak, s ha járt oda személyes ismerősünk, tanácsos kikérni a véleményét. Nem árt feltérképezni, kik tanulnak az adott intézményben és milyen a felvételi rendszer. Habár a könnyű bejutás csábító lehet, érdemes meggondolnia egy évtizedes gyakorlattal rendelkező menedzsernek, akar-e zöldfülű, az egyetemről épphogy kikerült fiatalokkal egy kurzusra járni.


Az MBA klasszikus módszere ugyanis az esettanulmány, ahol egy-egy vállalati életből vett komplex feladat, történet csoportos feldolgozásába a hallgatók saját, eltérő iparágból, szakterületről származó ismereteiket is beleadják. "Amit a képzésen tanultam, azonnal tudtam kamatoztatni a munkámban, s ütköztetni a saját tapasztalataimmal" - erősíti meg Kovács Kálmán, az Inter-Európa Bank ügyvezető igazgatója, aki két éve végzett angolszász típusú MBA-t. A jó kurzuson a diákok így nemcsak az oktatótól, de egymástól is tanulnak. Akinek nincs releváns szakmai tapasztalata, az persze nem tud beleszólni a "nagyok" vitájába.


Angolul vagy magyarul? - hangzik az örök kérdés. Habár az MBA nyelve klasszikusan az angol, s a nyugateurópai intézményekben is így oktatják, hazánkban több kurzus magyarul is elvégezhető. Angoltudás nélkül azonban még egy magyarul futó képzésbe se érdemes belevágni. Hiába szerepel az illető önéletrajzában utána az MBA-diploma, ha nem tud megszólalni az üzleti élet nyelvén, nevetségessé válhat.


Idő, pénz

Aki saját zsebből finanszírozza a kurzust, annak a tandíj is döntési szempont lehet. Állásban levőknek azonban csak vállalatuk támogatásával érdemes belekezdeni a feladatba. A cég jóváhagyása nemcsak a tandíj átvállalását jelenti, hanem az órák látogatásához, illetve a felkészüléshez szükséges szabadidő biztosítását is. (Nem véletlen, hogy a heti 1 napos elfoglaltságot igénylő tanfolyamokra inkább a középvezetők járnak, a felső vezetőket megcélzó executive MBA kurzusokon pedig általában egy-egy kéthetes tömbben tartják az órákat, mivel így jobban el tudnak szabadulni az elfoglalt topmenedzserek.)


A hazai multik a már évek óta náluk dolgozó, jól teljesítő vezetők, vagy vezetői posztra esélyes dolgozók MBA-tanulmányait támogatják, akik a tanulmányi szerződésben kötelezik magukat, hogy meghatározott ideig a diploma után is a munkahelyen maradnak (Figyelő, 2002/14. szám). "Sok helyen valójában nem tudják mással motiválni a munkatársat, így viszont az a képzés alatt és után a szerződés miatt nem hagyhatja el a céget" - mond véleményt Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. Partnere


Az iskolák beszámolói szerint azonban nemcsak nagyvállalatok menedzserei, de kisebb cégek vezetői is beiratkoznak a képzésre, illetve sok jogász, orvos, bölcsész kíván ily módon üzleti ismereteket szerezni. Gazdasági diplomával viszont akkor érdemes belevágni, ha az jó pár éves, esetleg Marx neve is szerepel a kibocsátó intézmény nevében, azaz az illető nem tanult még modern közgazdasági ismereteket. Nem sok újat hall viszont az egyik hazai egyetem MBA-kurzusánaz az öt éve végzett közgazdász, aki ismeretei felfrissítésére vágott bele a képzésbe. Szinte ugyanazt tanulja, mint azelőtt a Közgázon, ráadásul az elvben gyakorlatorientált oktatáson ugyanis 100 fős teremben előadásokat hallgatnak a diákok.


A képzésre tehát csak az szánja rá magát, akinek valóban szüksége van az ott szerezhető tudásra, a "papír" ugyanis önmagában nem garantálja a biztos elhelyezkedést. Hiába szerzi meg valaki a bizonyítványt, ha nincs vállalati gyakorlata, nem válik egy csapásra keresett topmenedzserré.


Nem csodaszer

"Az MBA nagy korszaka hat-hét éve volt, azóta csökkent az értéke, mivel egyre többen rendelkeznek vele. Az oktatási piac felhígult, úgyhogy senki ne várjon csodát ettől a három betűtől" - foglalja össze Fröhlich Péter, a P & Bert személyzeti tanácsadó ügyvezetője. Szerinte a cégek elsősorban akkor örülnek az MBA-papírnak, ha műszaki végzettséget fejelnek meg vele, hiszen a gazdasági jellegű másoddiplomák közül egyértelműen ez a legértékesebb. Mindazonáltal ma már a gyakorlat, a nyelvtudás és a kapcsolatok fontosabb tényezők az álláspiacon. Az MBA-diploma a fizetés terén sem bizonyul lényeges paraméternek. Fröhlich tapasztalata szerint a hazai cégek nincsenek tisztában az egyes kurzusok közti különbséggel, s főleg az iskola híre alapján ítélnek, sokszor tévesen. A tanácsadó a magasabb vezetői pozícióba kívánkozók számára javasolja a kurzust. "Akinek van lehetősége választani, inkább a komolyabb és angol nyelvű képzés mellett döntsön" - teszi hozzá.


"A hazai munkaerőpiac még nem ismeri el ezt a diplomát, aminek egyik oka az, hogy közepes, illetve az MBA elnevezést már ki sem érdemlő képzések is megtalálhatók a hazai palettán" - erősíti meg Lukács Zsolt, akinek a praxisában még nem fordult elő, hogy egy megbízó kifejezetten ilyen végzettségű jelöltet kívánt volna. A tanácsadók egyöntetűen ajánlják viszont a külföldön, az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa valamelyik rangos intézményében szerezhető "igazi" MBA-t (a legjobb iskolák rangsorát lásd külön). Ez ugyanis a tudásanyag és szemlélet mellett biztos nyelvtudással, s a ma oly becses multikulturális tapasztalattal is gazdagítja a diákot. Mindennek ára kétéves kiesés a munkából, a borsos tandíj és a kinntartózkodás költségei - ezek együtt akár több tízmillió forintra is rúghatnak.


Édesanyja támogatásával kezdett felnőtt fejjel amerikai MBA tanulmányokba 1989-ben Czakó Borbála, aki ma az Ernst &Young; vezérigazgatója. A mama azzal ösztökélte lányát, hogy vállalta: a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeggel "szponzorálja" tanulmányai alatt. Ez persze nem volt elég az amerikai Tulane University pénzügyi MBA-kurzusának elvégzéséhez. "Eladtam az autómat, s Amerikában biciklivel jártunk" - meséli Czakó Borbála, aki két kislányát is magával vitte. Mégsem ezt találta a legnehezebbnek. "Rettenetesen sokat kellett tanulnom, hogy a nyelvi hátrányt behozzam. A felsőfokú angoltudás nem volt elég egy fegyvergyártó cégről szóló tanulmány megértéséhez." Közgazdasági tudásának felfrissítésére az indította, hogy a rendszerváltás idején a Compacknál dolgozott, amelyet a Sara Lee vásárolt meg. "Mint angolul jól tudó közgazdász, én vettem részt a privatizációs tárgyalásokon, ám sokszor nem értettem, mit kérdeznek például az árképzéssel vagy a marketinggel kapcsolatban." Czakó 1991-ben azután az elsők közt volt, akik pénzügyi MBA-t szereztek Magyarországon. Hazatérése után több bank kereste meg felsővezetői állással, végül a Világbankhoz került igazgatónak.


A legjobb 10 amerikai üzleti iskola


  • Kellogg School of Management (Northwestern University)
  • Graduate School of Business (The University of Chicago)
  • Harvard Business School (Harvard University)
  • Stanford Graduate School of Business (Stanford University)
  • Wharton School (University of Pennsylvania)
  • MIT Sloan School of Management (Massachusetts Inst. of Technology)
  • Columbia Business School
  • University of Michigan Business School (University of Michigan)
  • Fuqua School of Business (Duke University)
  • Tuck School of Business (Dartmouth College)

A legjobb 5 európai üzleti iskola


  • INSEAD MBA Programme Singapore/France (Fontainebleau, Franciaország)
  • IMD - International Institute for Management Development (Lausanne, Svájc)
  • London Business School (London, Nagy-Britannia)
  • Rotterdam School of Management, Erasmus University (Rotterdam, Hollandia)
  • IESE Business School, University of Navarra (Barcelona, Spanyolország)

Kinek ajánlott az MBA?


  • Aki elmúlt 30-35 éves és jól tud angolul
  • Aki 4-5 év munkahelyi gyakorlattal, s esetleg vezetői tapasztalattal is rendelkezik
  • Akinek komoly vezetői ambíciói vannak, s nemcsak egy szakterületet szeretne átlátni, hanem a vállalat egészének működését
  • Aki műszaki diplomája mellé szeretne gazdasági ismereteket is szerezni, vagy közgazdász, de jó pár éve, esetleg a rendszerváltás előtt végzett
  • Akinek van heti 10-20 órája a felkészülésre, illetve óralátogatásra

Melyik iskolát válasszuk?


  • Ahol van felvételi szűrés
  • Ahol külföldi előadók, illetve az üzleti élet szereplői is tartanak órákat
  • Ahol vannak gyakorlati órák
  • Ahol idegen nyelven is oktatnak tárgyakat
  • Ahol tudatos módon állítják össze a csoportokat
  • Ahol stabil az informatikai háttér
  • Amelyről jó véleménnyel vannak személyes ismerősök, illetve mérvadó vezetők