Alfred Nobel, a svéd milliomos

A harmadik évezred elején a világ arculatának formálásában egyre meghatározóbb szerepet játszik a tudomány. A jövő a tudásalapú társadalomé.


Ezért egyre fontosabb a tudományos tevékenység támogatása, a teljesítmények mérése, anyagi és erkölcsi elismerése, s ezzel az alkotók motiválása újabb teljesítmények elérésére. Se szeri, se száma a különböző nemzeti és nemzetközi elismeréseknek. Ezek sorában azonban megkülönböztetett jelentőséggel bír a Nobel díj, melyet Alfred Nobel, dúsgazdag svéd gyáros és föltaláló alapított. A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alapján hozták létre, és az első Nobel-díjakat 1901-ben adták át.


Részlet Alfred Nobel végrendeletéből

"Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénel ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem."


Alfred Nobel életútja

Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Családja, apja és testvérei gazdag iparosok, kereskedők voltak, jelentős szerepet játszottak az oroszországi olajlelőhelyek kiaknázásában. Alfred Nobel - bár egyetemre nem járt -, kitűnt tehetségével, jellegzetes, XIX. századi zsenialitásával. Több jelentős találmány fűződik nevéhez, mint a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin. A nitroglicerinre Zinin, a kiváló orosz szerves kémikus hívta fel a figyelmét 1855-ben. E nagy hatású robbanószert 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero, viszont alkalmazását sokáig nem tudták megoldani. Több katasztrófát okozott, hogy az már kis mechanikai hatásra, ütésre is robbant. Nobel megfigyelte, hogy a kovaföldre véletlenül kiömlött niroglicerint az fölitta, és így egy olyan jól kezelhető anyag képződött, amely ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot elsősorban az ipari robbantásoknál alkalmazták, és katonai célokra csak elenyésző mértékben használták.


Nobel nem alapított családot, és 1895. november 27-én fogalmazott végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet jogászok közreműködése nélkül készítette, az ebből fakadó jogi pontatlanságok azután később sok vitára adtak alkalmat. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.


A közgazdasági Nobel díj

Az általa kitalált öt díj 1968-ban kiegészült a közgazdasági Nobel díjjal. Ugyanis a Svéd Bank Igazgatósága fennállásának 300. évfordulója alkalmából úgy döntött, hogy a közgazdasági tudományok terén elért nagy jelentőségű eredmények elismerésére díjat alapít, és ezt a Nobel-díjak keretében hozza létre. Hosszas tárgyalások után a Nobel Alapítvány elfogadta ezt a javaslatot. Az első ízben 1969-ben kiosztásra került díj hivatalos neve: "A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfred Nobel Emlékére". A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda.


Sokak számára máig kérdés, hogy miért nem gondolt Nobel a matematika területén elért eredmények elismerésére. Erre vonatkozóan semmiféle hiteles adat nem található, azonban számos feltételezés, mendemonda, találgatás olvasható a különböző cikkekben és visszaemlékezésekben. Szénássy Barna szerint Nobelt megelőzte egy svéd professzor és felesége, akik djursholmi villájukat bocsátották - nemzetközi alapítványként - a Svéd Akadémia rendelkezésére, elsősorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elősegítése céljából. Debiesse francia professzortól származó magyarázat értelmében pedig Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy ízben tête à tête talált egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát. A legvalószínűbb feltételezés Nobel tudományos szemléletének hiányosságaival magyarázza e díj kihagyását. Rendszeres tanulmányait már 16 éves korában befejezte, találmányai pedig anyagismeretet, céltudatosságot, és intuiciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Kutatásai sem támaszkodtak a matematikai eredményekre. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka alig használta fel a matematika felfedezéseit. A természettudományi kutatások természetében is csak Nobel halála után következett ebben az irányban lényeges változás. Ma valószínűleg aligha hagyná Nobel figyelmen kívül a matematika és a számítástudomány fejlődésének előmozdítását.


A díj és az érem

A díj összege évről évre változik, mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok teszik. 1995-ben például a díj összege meghaladta az egymillió dollárt.


Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. (Az érem vastagsága, és így tömege is változhat kissé. Szent-Györgyi Albert érmének súlya 208 gramm és átmérője 66 mm.) A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századforduló jelentős svéd szobrásza tervezte. Az átlagosan 64 mm átmérőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. Az érmek hátoldala különböző. A fizikai és a kémiai díjak esetében felhőkből kiemelkedő, Iziszre emlékeztető, kezében bőségszarut tartó nőalak. Egy másik, a tudomány géniuszát jelképező nőalak egy fátylat emel le az istennő arcáról. Az élettani, illetve orvostudományi érem hátoldalán ugyancsak két nőalak van. Az egyik, a gyógyítás géniuszát jelképező, térdén egy könyvet tart, egyik karjával egy szenvedő nőalakot karol át, a másik kezében pedig egy csészében forrásból csorgó vizet fog fel, hogy azzal a szenvedőt megitassa. Az irodalmi érem esetében a hátoldalon egy férfi elbűvülten hallgatja és jegyzi le a Múzsa énekét. Ezeket az érmeket a svéd Királyi Pénzverde készíti.


Csak természetes személyek lehetnek a tagok, akik jelenleg 640-en vannak, köztük olyan cégek első számú vezetői, mint a Vodafone, az Ericsson, az Electrolux, a HP, és a sort még hosszasan sorolhatnám. Számszerűen nem tudom, hogy a GDP hány százalékát adjuk, de talán nem is ez a fontos, hanem az általunk elvégzett munka.


A békedíjjal adományozott érmet Gustaf Vigeland neves norvég szobrász tervezte, és a norvég Királyi Pénzverde készíti. Az előlapon Nobel arcképe, a hátoldalon három láncot képező, a testvériséget jelképező férfialak. A közgazdasági érem előlapján ugyancsak Nobel arcképe látható, alatta két egymásba fonódó bőségszaru van. A hátoldalon középen egy ötágú csillag, felette egy nagyobb, kétoldalán és alatta pedig egy-egy kisebb korona.


Magyar Nobel díjasok

Norman Macrea, a The Economist volt főszerkesztője, a japán gazdasági csoda kutatója 1992-ben közreadott Neumann-biográfiájában így ír az első Nobel-díjak átadása korának Budapestjéről: "A század elején Budapest volt Európa leggyorsabban fejlődő metropolisa. Ez a város tudósok, művészek és leendő milliomosok olyan seregét produkálta, amely csak Itália reneszánsz városállamaihoz fogható." Azóta tizenkét magyar származású ember részesült e rangos kitüntetésben. Közülük Lénárd Fülöp az 1904. évi fizikai, Bárány Róbert az 1914. évi orvosi, Zsigmondy Richárd az 1925. évi kémiai, Szent-Györgyi Albert az 1937. évi orvosi, Hevesy György az 1943. évi kémiai, Békésy György az 1961. évi orvosi, Wigner Jenő az 1963. évi fizikai, Gábor Dénes az 1971. évi fizikai, Polányi János az 1986. évi kémiai, Wiesel Elie az 1986. évi béke, Oláh György az 1994. évi kémiai és Harsányi János az 1994. évi közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje.