Etikus coaching - mitől coach a coach és coahing a coaching?

A coach etikus és hiteles szakmai viselkedése, így az általa nyújtott coaching is valahol ott kezdődik, hogy saját coaching megközelítését és módszerét összeveti a szakma által elvártakkal és elfogadottakkal, így megállapítja, hogy valóban coach-e és coaching-e amit ő nyújt? Megoldást kínál-e a coaching az ügyfél céljainak eléréséhez?

"Az emberek azért fordulnak coach-hoz mert meg akarják változtatni a dolgok menetét. Változást akarnak vagy fontos célokat elérni."

Laura Whitworth, Co-active coaching

Ez a szakmai önreflexiós folyamat egyrészt segít a coachnak magát és szolgáltatását a piacon pozícionálni, másrészt segít a saját módszerek és képességek objektív elemzésében, fejlesztésében is, összességében az átvilágítás segít az ügyfelek jobb kiszolgálásában. Cél, hogy a coaching ne csupán egy jól értékesíthető ígéret legyen, amely mást rejt, hanem valóban coaching, amit valóban coach végez. Na de mi a coaching és ki a coach?

A szakmai irányelvek, meghatározások egyik hiteles forrása a coachok nemzetközi szakmai szervezete, az International Coach Federation. Honlapjukon megtalálható a coaching definíciója, a kulcskompetenciák, az etikai kódex, az akkreditált coach képzések listája. Ezek mind a leendő ügyefelek, mind a coachok számára meggyőző információkkal szolgálnak arról, hogy ki a coach, mit nevezünk coachingnak és mi várható egy coaching folyamattól. Azok a gyakorló vagy leendő coachok is megmérhetik magukat a szakma mércéjével, akik nem tagjai a szakmai szövetségnek, akik nem akkreditált, vagy esetleg semmilyen képzésben nem tanulták a coachingot. Az ICF coaching definíciójából következik, hogy mik a coaching folyamat szakma által elfogadott ismérvei a. Ezek közül a legjelentősebbek (forrás: www.coachfederation.org):

-"Az ügyféllel partnerségben zajló, gondolkodást generáló kreatív folyamat, mely mindkét fél számára lehetővé teszi a személyes és szakmai lehetőségek maximalizálását."

-A coaching elsimeri az ügyfél szakértelmét mind a munkájában, mind a magánéletében, és hiszi, hogy az ügyfél kreatív, találékony, és teljes.

Ezen a megközelítés alapján a coach felelőssége a coaching folyamat során:

-Felfedezni, tisztázni és megegyezni az ügyfél által elérendő célokban,

-Bátorítani, segíteni az ügyfél saját felfedező útját, -Felkutatni az ügyfél által generált saját megoldásokat és stratégiákat,

-Az ügyfél felelősségét és felelősségre vonhatóságát szem előtt tartani a saját döntéseiért.

A coachok képzésük során megtanulnak figyelni, megfigyelni és saját megközelítésüket és módszereiket az ügyfél igényeihez igazítani. Folyamatosan kutatják az ügyfél saját forrásaiból előhívható megoldásokat és stratégiákat, hisznek az ügyfél veleszületettt kreativitásában és ötletességében. A coach feladata támogatást bitosítani az ügyfél már meglévő képességeinek, találékonyságának és kreativitásának fokozásában.

Az ICF coaching definíciójából szervesen következik a szakmai kulcskompetenciák listája, amely meghatározza, hogy mi a megengedett és elvárható viselkedés és módszer a coach részéről. A kettőből együtt pedig következik az ICF etikai kódexe, mely szigorú szabályokat állít a gyakorló coach elé.

A szakmai alapvetések elárulják, hogy ki nevezheti magát coachnak, milyen megközelítések és módszerek használata fér bele a szakmai követelményeknek megfelelő etikus coaching folyamatba, hogyan történik az ügyfélszerzés, a szerződéskötés, mit lehet az üzletszerzés érdekében ígérni, meghatározza a coaching során a felelősségeket és szakértelmeket mind az ügyfél, mind a coach oldalán. Alapvetően meghatározza a coaching kapcsolat lényegét, amely egyenrangú, partnerségi kapcsolat, ahol az ügyfél szakértelme és felelőssége megkérdőjelezhetetlen a saját munkájában és életében, a coach felelőssége és szakértelme (képzettsége, tapasztalata, szakmai megközelítése, elvei) - melyről teljeskörű tájékoztatást köteles az ügyfélnek nyújtani - csupán a coaching folyamat az ügyfél igényeihez és érdekéhez igazított vezetésére korlátozódik.

Mivel a coaching egy tanulási folyamat, magában hordozza a fenntartható eredmények és fejlődés ígéretét és követelményét, továbbá a folyamat időigényességét is előre vetíti. Ez a megközelítés hozzájárul a coach szakma hitelességének és hírnevének fenntartásához is az ügyfél elégedettsége mellett. Amíg egy eredmény nem fenntartható, szappanbuborékot kínáltunk ügyfelünknek.

Az ICF dokumentumok azt sugallják, hogy az etikusnak és szakmai alapokon zajló coaching folymatnak az elvárásoknak és irányelveknek megfelelő, módszertanilag és gyakorlat során képzett coach által nyújtott folyamatot nevezhetjük. A definíció gerincét képező partneri, egyenrangú bizalmi kapcsolatot tekinthetjük a coaching eszenciájának, míg a tanácsadás, a tanítás, a terápia során ezekben a segítő foglalkozásokban a kapcsolat alapja az egyik fél, a segítő tudása, így a kapcsolat a segítő legjobb szándéka szerint sem lesz egyenrangú. Az egyik fél, a segítő lesz a "megmondó" ember, így a tudás felelősséget is ő hordozza, akár tanács, akár gyógyítás, akár oktatás keretében teszi azt.

Meglátásom és hitem szerint a coaching a kölcsönös, egyenrangú kapcsolatban zajló tanulás révén mindkét félnek fejlődési lehetőséget biztosít, így a coachingban nincsen "tudás", csak tanulás van. Ebből következik, hogy nem kifejezetten előny, sem elvárás, hogy a coach szakértelemmel rendelkezzen az ügyfele szakmájában vagy tapasztalattal hasonló beosztásban. Minden olyan folyamat, amely nem az ügyfél, hanem egy külső fél, akár a coach már meglévő nem coach-szakmai tudásra épít az ügyfél céljainak elérésében, problémáinak megoldásában, az a coaching ICF szerinti alapelveivel nehezen összeegyeztethető. Természetesen ezek a folyamatok, tudások külső forrásként az ügyfél számára hozzáférhetőek és kiváló kiegészítését képezhetik egy szakszerű coaching folymatban végbemenő fejlődési folyamatnak.

Az ügyfél dönthet úgy is, hogy nem coach, hanem tanácsadó, terapeuta, mentor vagy tréner segítségét veszi igénybe egy probléma megoldásakor. Felmerül ismét a kérdés, hogy egy etikusan eljáró coach szakmai alapelveken nyugvó coaching folyamatban például tanácsadói megközelítést alkalmazhat és ígérhet-e ügyfelének? Ígérhet-e nem coach-szakmai szakértelmet, még ha rendelkezik is ilyennel, ha a coaching az ügyfél saját megoldásainak előhívásán alapuló folyamat? Célszerű az ügyfél teljeskörű tájékoztatásakor a coaching határainak és ígéreteinek felelős a tisztázása.

Amennyiben valamely elvárás nem teljesül, a folyamat vagy a szakember bámely kitételnek nem felel meg, megint kérdezhetünk: nevezhetjük-e coachnak és coachingnak, ami megbízott és megbízó között zajlik? Hiszem, hogy ha a kérdésre a válasz nem, akkor sincsen semmi baj, csak az etikus elnevezések nem coaching-coach, hanem mondjuk tanácsadás-tanácsadó, mentor-mentorálás, vagy terapeuta-terápia, tréning-tréner, oktató-workshop, stb. Az ICF honlapján az rokonszakmák coachingtól való megkülönböztetéséhez és használatához is segítséget kaphat coach és ügyfél.

Ha a használt módszer annyira más, hogy ettől a coaching már nem coaching, akkor nem a módszer, hanem annak elnevezése és marketingje képezi etikai megfontolás tárgyát, hiszen az etikai kódex szigorúan rendelkezik a coaching szolgáltatás tartalmának bemutatásáról is. Innovációnak mindig van helye, ez rejti a fejlődés, a szakmai evolúciós folyamatok ígéretét, de az innováció magában hordozza az új kategóriák születését is, ahogyan ez a coaching születésekor is történt. A folyamatra és a szakemberre új kifejezést is kellett találni, hogy meg lehessen különböztetni a tanácsadástól, tanítástól, terápiától, mentorálástól.

A coaching szakma hitele és megbízhatósága múlik azon, hogy etikusan mit ajánlunk mi, coachok ügyfeleinknek coaching címszó alatt és a folyamatban valóban coachként viselkedünk-e. Szeretnénk, ha elégedett ügyfeleink ajánlanák ismerőseiknek is a coachot és a coachingot, ők pedig biztosak lehetnének abban, hogy valóban coaching folymatra szerződnek, igazi, etikus coachokkal.